Az előző részekben láttuk, hogyan emelkedett fel Szemereyné Pataki Klaudia a gazdasági alpolgármesteri pozícióból Kecskemét első emberévé, és hogyan épült át a helyi felsőoktatás a politikai lojalitás és családi érdekek mentén. Most nézzük, hogyan vált a városi gazdaság, kultúra és média is a NER szolgálójává Kecskeméten.
Önkormányzati cégek és városi pénzek új kézben
2014 után látványosan átalakult a városi cégek vezetése: kulcspozíciókba kizárólag politikailag megbízható emberek kerültek. A Hírös Sport Nonprofit Kft., a Kecskeméti Városfejlesztő Kft., a KIK-FOR Kft. élére gyakran olyan személyek kaptak megbízást, akik politikai vagy személyes szálakkal kötődtek a városvezetéshez.
Egyes vállalatoknál több százmilliós nagyságrendű közpénz ment el tanácsadásokra, kommunikációs szolgáltatásokra vagy „projektszervezésre” – gyakran ellenőrizhetetlen teljesítések mellett.
Helyi média, közpénzből
A helyi sajtó is fokozatosan a hatalomhoz lojális médiumokká alakult. A városi cégek évről évre tízmilliós támogatásokat adtak a Kecskeméti Lapok, illetve különböző rádiók számára – jellemzően PR-cikkekért, polgármesteri interjúkért, megjelenésekért. Eközben a kritikus helyi portálokat – például a Kecsupot – teljesen kizárták a városi hirdetési pénzekből.
A független tájékoztatás szinte ellehetetlenült, az állami és önkormányzati hirdetések „jutalomként” működtek: aki kritikus, az nem kap – aki lojális, annak jut.
Kulturális intézmények, fentről irányítva
A Katona József Színház fenntartása 2020-tól részben állami kézbe került, a vezetőváltások pedig rendre politikai szempontok mentén zajlottak. A városi ünnepségek, fesztiválok és rendezvénysorozatok szervezői is szorosan kapcsolódnak a városvezetéshez – a művészet és kultúra egyre inkább reprezentációs célokat szolgál, nem a sokszínű helyi közösségi igényeket.
Beszédes példája ennek Somogyi András humorista esete, akit a Hírös Agóra Kulturális Központ éveken át válaszra sem méltatott, amikor fellépési lehetőséget kért. Miután nyilvánosan jelezte ezt, hirtelen mégis lett szabad időpont – de csak azzal a feltétellel léphetett volna fel, ha előtte ír egy nyilatkozatot, amelyben visszavonja a kritikáját, és elismeri, hogy sosem utasították el. Somogyi ezt nem volt hajlandó megtenni, majd nyilvánosságra is hozta az e-mailt, amely igazolja, hogy valóban politikai zsarolás áldozata lett.
A humorista szerint a hatalom ott gátolja a fellépését, ahol csak tudja – és nem azért, mert meztelen performanszokat ad elő, hanem mert görbe tükröt tart a rendszernek, gyakran parodizálva Orbán Viktort is. „Még a Kádár-rendszerben is felléphetett Hofi Géza” – jegyezte meg. Ma viszont Kecskeméten egy városi intézményben csak akkor lehet színpadra lépni, ha előtte behódolsz.
Politikai holdudvar, magánvállalkozásokkal
A városi beruházásoknál – legyen szó közbeszerzésekről, építkezésekről vagy szolgáltatásokról – gyakran ugyanazok a cégek térnek vissza, sokszor a városvezetéshez köthető szereplők ismeretségi köréből, előfordul, hogy kevés ajánlat érkezik, vagy szűk körre szabott feltételekkel hirdettek tendereket.
Ezzel párhuzamosan a helyi vállalkozók kiszorulása is felgyorsult – aki nem illeszkedik a NER gazdasági gépezetébe, az ritkán kap munkát vagy támogatást.
Kecskemét tehát valóban „mintaváros” lett – de milyen minta ez?
Egy olyan modell, amelyben a hatalom a város minden területét – oktatástól kultúráig, gazdaságtól sajtóig – centralizálja, pártpolitikai és családi hűség mentén szervez át, és az ellenőrizhetőség minimálisra csökken.
Aki kérdez, az ellenség. Aki bólogat, az pályázhat.
A kérdés most már nem az, hogy hogyan lett Kecskemét a NER mintavárosa – hanem az, hogy hogyan lehet innen kijutni?